De úgy komolyan, emberesen szar. El kell magyaráznom, valahogyan. Tudom, hogy felesleges, mert az emberek nagy része érzett már ilyet, de akkor is... Olyan, mintha lett volna egy tüzesen és vörösen izzó, vérben dús hatalmas szívem, ami arra várt, hogy odaadhassa valakinek a szeretetét. Tele szerelemmel, elkötelezettséggel, törődéssel.
Aztán, mintha valami megfertőzte volna, mintha már nem égne olyan vörösen. Szépen lassan elment a színe és szürkés zöldre váltott és már nem is lángol, inkább csak füstölög. Fogta magát a kibaszott szívem és elkezdett rohadni, de még benne van a szerelem, az elkötelezettség, meg a törődés, csak közrefogta a rohadt hús. Egyre kisebb, undorítóbb, dohosabb és rusnyább...
Ennek nem így kéne lennie... Kurvára nem, baszdmeg.
Felemészt belül, és érzem, hogy nem csak a szívem, hanem lassan az egész testem rohadni kezd. Elkeserítő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése